Határainkon túl

Mi a közös a Körösvidéki Múzeum és az Eszterházy Kastélyban?

 

Mindkettő 2020-ban nyitotta meg újra kapuit az érdeklődők számára és valósággal tapintható bennük a történelem. A nyitást megelőző hónapokban a restaurálást végző csapatok emberfeletti teljesítménnyel, lehetetlent nem ismerő, eredményorientált hozzáállással tették lehetővé azt, hogy ezek az épületek ismét egykori pompájukban tündökölhessenek és ne csupán ismeretterjesztő funkciót lássanak el, hanem élménnyel töltsék meg a falakat. Arra kerestük a választ, hogy pontosan milyen munka eredményezheti azt, hogy egy múzeum egyszerre tud korhű és korszerű lenni?

 

Elsőként Nagyváradra látogattunk, ahol a Garzon Cégcsoport részéről Sallai István, helyszíni-, és Kaposi Gábor magyarországi projektmenedzser avatott be bennünket a 2022. év egyik legkiemelkedőbb projektjének részleteibe.

 

Milyen múzeum kapott helyet az épületben? 

 

A múzeum történelmi és természettudományi állandó kiállításoknak ad otthont. Európai kontextusba helyezve azt mutatja be, hogyan alakult a Körösvidéki régió történelme a civilizáció hajnalától kezdve egészen a kora újkorig, beleértve a mindennapi és az ünnepi szokásokat, életmódot, viseletet is. Múzeumtechnikai szempontból egy monumentális alkotás, annál is inkább, mert nem csak város-, vagy régiószinten, hanem országosan is kiemelkedő szerepet tölt majd be a minőségi ismeretterjesztés területén.

 

Mit ért azalatt, hogy minőségi ismeretterjesztés?

 

Kétségtelenül az ország egyik legkorszerűbb múzeuma lesz a Körösvidéki, ahol a látogatók a címkék keresgélése helyett az érintőképernyőknél tájékozódhatnak a tárlat anyagáról román, magyar, és angol nyelven.

 

 

Ön szerint miben rejlik a siker titka?

 

Nyugodtan mondhatom, hogy egy nemzeteken átívelő összefogás és összehangolt csapatmunka tette lehetővé a Körösvidéki Múzeum újjászületését. Aurel Chiriac, a múzeum igazgatója román ajkú ember, az MMA Építőművészeti Díjjal kitüntetett Wagner Péter, a belsőépítészeti tervek megálmodója pedig magyar. Az ő baráti kapcsolatuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ilyen kivételes eredmény született, hiszen mindvégig a maximális szakmai felkészültséggel, a tökéletességre való törekvéssel és hihetetlen precizitással tettük a dolgunkat. A megnyitás pedig történelmi pillanat volt.

 

Hogyan kezdődött az együttműködés?

 

A kezdeti vázlatokhoz képest, melyek 15 évvel ezelőtt születtek, rengeteg víz lefolyt a Körösön, mire megvalósult ez az Uniós támogatást élvező projekt. Bihar megye nyerte el a pályázatot még valamikor 2010-ben. A fővállalkozóval történő egyeztetések már tavaly év elején elkezdődtek, ősszel írtuk alá a szerződést és láttunk neki a gyártmánytervek kialakításának és a hosszas jóváhagyási procedúráknak.

 

 

Egyszerű vitrinbeszállítási megbízásnak indult, aztán a munkálatok előrehaladtával az összes terem teljes berendezéséért, sőt egy cseppkőbarlang kialakításért is mi feleltünk. Rengeteg természeti jelenséget, látványrajzokat, történeti dokumentációt tanulmányoztunk, mire elkészültünk.

 

Mire számíthat, aki ide látogat?

 

Pazar látványra a több, mint öt méteres bálnától az egykori váradi sörgyár területén feltárt mamutcsontvázon át a valódihoz megszólalásig hasonló, épített cseppkőbarlangig.

 

 

De nézzük meg részleteiben is a tárlatot. A kiálltás két részre osztható. Először is az idő alagútjában évtízmilliókon „száguldhatunk” végig.

Itt az élet evolúciós fejlődésének lépéseit láthatjuk.

 

A geológiai korokat részletesen ismertető bemutató tárgyak többnyire a múzeum tulajdonát képezik, ám érkeztek kincsek a világ minden tájáról. Ezekben a termekben a mi feladatunk volt a természetes élőhelyek pontos kialakítása, legyen szó vízi, vagy szárazföldi környezetről, azon belül is külön a síkság, a hegység és a dombvidék jellegzetességeivel.

 

Az őskörnyezeti rekonstrukciók jócskán feladták a leckét, de mi igyekeztünk minden feladatot maradéktalanul megoldani, olyat is, amivel akkor találkoztunk először.

Az elpusztult medve bomlási folyamatainak bemutatása is jókora falat volt a kitömött állat preparálásától a megfelelő élőhelybe ágyazásáig.

 

 

A Garzon színeiben ez egy olyan csapat, amelyik képes, és akarja ezeket az új kihívásokat megvalósítani. Hajlandóak vagyunk utánajárni, megkeressük a legmegfelelőbb szakembereket, akik rajtunk keresztül bekapcsolódnak a projektbe.

Így történt, hogy az előbb említett cseppkőbarlang megépítéséhez fém díszletkészítőket kerestünk, végül egy művészembert találtunk, aki megvalósította a csaknem 80 m2-es, bejárható barlangot, falán rajzokkal, közepén híddal, benne sztalaktitok, sztalagmitok, medvecsont, még denevérek is.

Ha ide megérkezünk, ez azt jelenti, hogy bejártuk az egész természettudományi részt, melyet a történelmi kiállítás követ. Ez utóbbi szintén időrendben mutatja be a különböző korok rekonstrukcióit és életképeit.

 

 

Mi volt itt a kedvence?

 

A Szalacson feltárt Megaron templom rekonstrukciója. Tapasztott fallal, nádtetővel. Nagyon jól sikerült! De nem ez az egyetlen, van még egy fésűműhely, ahol a mester és tanítványa található munka közben korabeli eszközökkel, csontból készült fésűkkel. Ennek a résznek a sajátossága, hogy nem csak üveglap mögött tekinthetők meg a kiállított tárgyak, hanem be lehet menni testközelből lehet nézni az ásatásokon feltárt darabokat. Amit nem életnagyságban mutat be a múzeum, azt makettben építettük meg. Ilyen például a nagyváradi várban lévő gótikus templom a kolostor makettje, valamint a sánccal és védőfallal körülvett Ottomány településé.

 

Visszagondolva, mi volt a legnehezebb?

 

A diorámáktól tartottunk leginkább, hiszen a tenderfüzetből egyáltalán nem derült ki, hogy mi az elvárás? Ahhoz, hogy a korhűségnek eleget tegyünk, rengeteget egyeztettünk a különböző termek felelőseivel, muzeológusokkal, régészekkel és történészekkel. Izgalmas küldetés volt a megvalósíthatóság nyelvére fordítani az elméleti elképzeléseket.

Ám idő közben kiderült, hogy a pandémiás időszak okozta kihívások mellett az installációk felépítésének összetettsége eltörpül. Tekintet nélkül a folyamatos lezárásokra és szigorításokra bennünket nyomtak a határidők. Itt nem kevés kreativitással, irdatlan mennyiségű hivatalos papír gyártásával és az emberi erőforrásaink átcsoportosításával zsonglőrködtünk. Amikor csak a szállítás volt megengedett, akkor a szerelőink naponta egy-egy tétellel keltek át a határon, hogy haladhassanak a munkájukkal.

 

Mire büszkék igazán?

 

A rugalmasságunkra és a találékonyságunkra. Arra, hogy mindenki maximálisan hozzátette a saját részét a projekthez. A világszerte kialakult rendkívüli helyzet dacára is teljes elkötelezettséggel és elszántsággal végeztük a vállalt feladatainkat. Csak ismételni tudom magam, amikor azt mondom, hogy az első hallásra lehetetlennek tűnő problémákat, megfelelő hozzáállással, fantáziával, és elszántsággal megvalósíthatóvá tudjuk szelídíteni!

 

Melyik pillanatra emlékszik legszívesebben?

 

Arra, amikor nyáron megkaptuk a hírt, hogy átvették a komplett munkát. Kritikus időszakban zajlott az egész folyamat, ráadásul akkor már egy másik nagy véghajránál, a tatai Eszterházy Kastély közeli átadásánál tartottunk.

 

A projekt a Széchenyi program keretei közt valósult meg.